Kép

A kiállítás első terme: Hauszmann Alajos

Fablara2018.08.09 14:17
Fotó
FMC

Hauszmann Alajos (1847–1926)

A századforduló korának egyik legismertebb és elismertebb építésze, számos budapesti középület, magánház és villa tervezője, a műegyetem tanára, majd rektora, az MTA tagja 1882-ben építette meg a szentendrei Anna-völgyben nyaralóját.

Hauszmann kötődése városunkhoz többszálú volt. Szenvedélyes vadászként hatalmas erdőterületeket bérelt a várostól, ahol nemcsak maga, hanem messzi földről érkező, gyakran magas rangú vendégei is űzték a vadat. „1884-től 1916-ig voltam birtokában a szentendrei erdő vadászatának, és ezen 32 év alatt éltem át és élveztem mindazt, amit egy ideális vadászterülettől csak kívánni lehet” – írja naplójában. A helyi közéletben is szerepet játszott, 1913-ban őt kérték fel az újonnan alakult Szentendrei Városfejlesztő Egyesület tiszteletbeli elnöki posztjára. Mint virilis (legtöbb adót fizető) képviselő, Ábrányi Emil költővel együtt támogatta a város villamosításának ügyét. Leánya, Hüttl Dezsőné, Gizella volt a zászlóanya a Római Katolikus Legényegylet 1902-es zászlószentelésén. Nyaralója kertjében a budai vár ásatásakor előkerült kőmaradványokat helyezett el, valamint különleges fákkal, virágokkal ültette be. Mára mindennek csak nyomai maradtak.

Az Ezüstkor kiállítás megnyitója

Fablara2018.08.09 12:46
Fotó
FMC

Az Ezüstkor kiállítás megnyitója

Tárlatvezetés az Ezüstkor kiállításon

Fablara2018.08.08 10:39
Fotó
FMC, Pomáz TV

A Pomáz TV is felkereste az Ezüstkor című kiállítást Szentendrén. A videó alábbi linken tekinthető meg: https://youtu.be/qSyZH9Gm54E.

Vezető kurátor: Tyekvicska Árpád

Kurátorok: Sz. Tóth Judit, Péterffy Gergely

YouTube videó

A kiállítás első terme: Fischer Henrik

Fablara2018.08.07 15:22
Fotó
FMC

Építők I.

A kiegyezést követő majd fél évszázadra mint a társadalmi, technikai, gazdasági fejlődés aranykorára tekintünk vissza. Hidak, gyárak, középületek tömege nőtt ki a földből, megjelent a távoli tájakat összekötő hírközlés, sínpárok szelték keresztül-kasul a Kárpát-medencét, s a művelődés – a tankötelezettség bevezetésével – a szélesebb tömegek számára is elérhetővé vált. Megnőtt az állami intézmények száma: egyetemek, kórházak épültek, a modern bürokrácia kiépülésével az állam újabb feladatokat látott el. Mindez, természetesen, nem járt gond nélkül. A társadalmat számtalan régi és újonnan keletkezett törésvonal szabdalta, a szegénység és a nyomor, a nemzetiségi kérdés, a jogintézmények (pl. a választójog) szűkkeblűsége kísérte a radikális változásokat. Mégis, a kor embere úgy érezhette, hogy egy fejlődő, épülő korszak szülötte, a „boldog békeidők” gyermeke.

Most egy emberi sorsot, teljesítményt idézünk meg: olyan hírességünkét, aki nemcsak a helyi keretek között vettek részt az építésben, hanem tevékenysége országszerte tiszteletben és elismerésben részesült.

Fischer Henrik (1855–1919)

A 19. század derekán Szentendrére érkező Fischer család több évtizeden keresztül játszott fontos szerepet városunk életében. Fischer Salamon fűszerkereskedőként szolgálta a város és a környék lakóit, utódai több vállalkozást is indítottak.

A később mérnökként hírnevet szerzet Henrik 1855-ben született. Az utódok emlékezete szerint 18 éves korában döntötte el, hogy mérnök lesz. Münchenben szerzett diplomát, majd visszatérve Budapesten kamatoztatta a megszerzett tudást. A századfordulón társtulajdonosként indította el sikeres mérnöki–építési társulását, a Gross E. és Társa céget. Pár év múlva, fiával közösen, családi vállalkozást alapítottak, Fischer Henrik és Fia néven.

Fischer a korszak legnevesebb mérnökei közé tartozott. Hosszú ideig volt tagja – több éven át elnöke – az Országos Középítési Tanács út- és hídépítési bizottságának, előbb a miniszter, majd később a Magánmérnökök Országos Szövetségének delegáltjaként. Munkatársaival számos nagy feladatban vállalt szerepet (budapesti vasúti összekötő híd, budai körvasút, a soroksári kamarazsilip stb.). Legnagyobb szakmai sikere, s egyben bizonyára életének meghatározó élménye az Eskü téri, Erzsébet királynéról elnevezett híd építésében való részvétele volt, ahol cége a hídfőket, a pilléreket és a pályaburkolatot építette [dokumentum] [dokumentum].

Fischer Henrik éltét a betegség és az 1919-es kommunista hatalomátvétel törte ketté. Koholt vádakkal, 1919. áprilisában letartóztatták, majd a gyűjtőfogházba szállították. A börtönben, lefogása után két héttel, ismeretlen körülmények között hunyt el.

Az Erzsébet híd építéséről: https://www.youtube.com/watch?v=MetXwbusmbw&t=102s

Waczek villa a századfordulón

Fablara2018.07.20 13:29
Képeslap
FMC

A Waczek villát 1907-ben építtette Waczek Ferenc családja számára. Az egykori családi villa 1951-óta a Ferenczy Múzeum tulajdona. Érdekesség, hogy egy római kőtár területén épült fel, ma a múzeum egyik raktárépülete.

Huzsvik Lyubomir - Régi arcok 1.

FEMUZ2014.11.21 23:27
Fotó
FEMUZ

 A család nevének írására több alak felbukkan a korabeli dokumentumokban: Husvéd, Husvik (1880), míg a Huzsvik változat a 20. század elején vált gyakoribbá. Huzsvik Lyubomir földbirtokos, gazdálkodó 1864-ben született Szentendrén. A 20. sz. elején a legmagasabb adófizetők között lesz virilista képviselő. Testvérbátyja Lázár a mészáros és hentesből lett a város legnépeszerűbb főtéri vendéglőjének tulajdonosa. Lyubomir az 1890-es évek végén rövidáru kereskedést is fenntartott, de leginkább a mezőgazdasági tevékenységek kötötték le. Édesapja a pomázi születésű birtokos, kereskedő Huzsvik Antal, feltehetően a 19. sz. utolsó harmadában települt át Szentendrére.

1896-ban Szentendre is készült a millenniumi ünnepekre. A városatyák egyöntetű döntése szerint a millenáris bandériumban a várost Husvik Lyubomir képviseli”. Hiszen egyedül ő rendelkezett ebben az időben a reprezentációs céloknak tökéletesen megfelelő díszmagyar öltözettel. Ugyanezért kerül személye előtérbe 1906-ban, a II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmával rendezett városi ünnepségen.

Vagyonából szívesen adakozott, jótékony cselekedeteivel nem egy szegény családon segített.

Hírlapi tudósítások szerint 1903-ban a Kör utcai kacsárnyája (gazdasági épület) ismeretlen okok miatt kigyulladt, az ott tárolt óriási mennyiségű takarmány (50-60 kocsi széna, lóhere) mind leégett. A kárt tízezer koronára becsülték. Következő évben istállója égett le, akkor a szomszédban folyó lakodalmi mulatozás lehetett a tűzeset közvetett kiváltója, mikor az egyik vendég üdvlövései alkalmával a puskából kilövellő lángszikrák miatt kigyulladt az istálló padlásán tárolt széna. A szerencsétlenség-sorozat valódi okai soha sem derültek ki. 1922-es temetése, ahol az egész város apraja-nagyja vett végső búcsút a köztiszteletben álló személytől, sem a rosszakarókról ad számot, bár a tehetőseknek minden időben akadtak irigyeik is.

 Felesége a verseci Milesza Grancsarszki, leánya a “szentendrei anekdotázó” Jovánka.

 

Horányi Csárda

FEMUZ2014.11.17 14:08
Fotó
FEMUZ

Szentendre felől a Szentendrei-szigetre valaha gőzkomppal érkezőknek csak erdei út vezetett - délkeleti irányba tartva a volt Királyi Fácánoson át - a váci nagy Duna-ág mellett fekvő, turisták kedvelte Horányi Csárdához. Thirring Gusztáv földrajztudós, szenvedélyes természetjáró 1899-ben így ír a helyről: „A Szigetmonostor községhez tartozó, enyhén lejtő homokos terület egészen az erdőig ér, úgy, hogy a különböző vízállás a fürdőzésre befolyással nem bír. Az erős napsugarat nem bíró kényesebb bőrűek az erdő árnyában űzhetik a légfürdőzést, míg a homokos part pompás zátonyfürdőzés (strand) tanyája. Turistákon kívül a budapesti és váci evezősöknek is kedvelt kirándulóhelye. Nevét egykori birtokosától kapta. A csárda közelében római hídfő maradványai vannak.”

 A környék egyik legrégebbi, ma romjaiban álló csárda történetéről bővebben: dunaiszigetek.blogspot.hu

 

Barcsay-mozaikok

FEMUZ2014.11.17 13:00
Fotó
FEMUZ

Barcsay Jenő mun­kás­sá­gá­ban a '60-as évektől igen fon­tos sze­re­pet kaptak az épületdíszítő mozaik-képek. A művész jellemző módon, szénnel, kartonra tervezte monumentális alkotásait. Ez a fotó a terveinek nyilvános bemutatása alkalmával készült 1969-ben, a Ferenczy Múzeumban. Az eredeti méretű szénrajz a Miskolc-Egyetemváros számára készített "Beszélgetők" c. mozaik terve.

 

Csárda a határon - Kocsmatörténelem 4.

FEMUZ2014.11.11 14:44
Fotó
FEMUZ

1929-ben nyitotta meg kertjével a Dunára néző vendéglőjét Szentendre és Leányfalu határában a tahi születésű G. Szabó István. A HATÁRCSÁRDA hamar hírnévre tett szert kiváló étkei, cigányzenekara, szüreti báljai révén. A szigetre történő dunai révátkelés közvetlen szomszédjában a forgalom szinte mindig biztosított volt, de híresen jó konyhájáért messziről felkeresték a mulatni vágyók.   Egyik a kevesek közül Szentendrén, amelyik a régi időkben nyílt, átvészelte a háborúkat, államosítást és ma is eredeti épületében, nosztalgikus hangulatban fogadja a vendégeket. Népszerűségét régi fotók, képeslapok bizonyítják, csónakkal, kerékpáron, messzebbről motorral, automobillal érkeztek ide a vendégek, hogy megkóstolhassák a vendéglős „nagy forgalom, tisztes haszon” elve szerint gazdagon mért, de megfizethető „Határcsárda Tál”-át. Ősszel a szüreti bálakon mulattak a vendégek – régen húzták itt Bujkó Béla, Rigó Péter muzsikusok is - télen az 1 Ft-os disznótoros vacsoráért adták egymásnak a kilincset a környékbeliek.

A tulajdonos fiával együtt működtette a vendéglőt, majd az utód 1947-ben vette át. Magánzóként csupán néhány évig üzemeltette, hiszen az állam 1951-ben erre a vendéglátóegységre is rátette a kezét. Maradt a név, amely védjegy volt a környéken, így a Szentendrei Vendéglátóipari Vállalat intézményeként évtizedekig megélt jó híréből a csárda.

A rendszerváltás után ismét magánkézbe került, mapjainkig megszakítás nélkül üzemel.

 Forrás: Ferenczy Múzeum adattára, és Pethőné Németh Erika publikációi

Kerthelyiség a századelőn

FEMUZ2014.10.02 16:06
Fotó
FEMUZ

A korábban már bemutatott Szerb utcai Ős-Budavár vendéglő hangulatos kerthelyiségét ábrázoló felvétel (képeslap-részlet). Talán ez az egyetlen kép, ami bepillantást enged a maga idején közkedvelt étterem hátsó traktusába. 1920 körül járunk...

Sportoló lelkész

FEMUZ2014.09.30 14:25
Fotó
FEMUZ

1912-ben alakult meg a Szentendrei Sport Egylet. Még ebben az évben teniszpályát avattak és rendszeresen szerveztek sporteseményeket. Az itt bemutatott, egy évre szóló tagsági kártyát Kada Mihály plébános, alapítótag részére állították ki 1919-ben.

A kártya szerint a klub titkára ekkor a szintén aktív sport- és közösségi életet élő Dr. Dezsőfi Ferenc.

Cipészek fellegvára

FEMUZ2014.09.24 16:32
Fotó
FEMUZ

Kevesen tudják, hogy egy helyben élő kiváló cipészmester, bizonyos Bodh József révén Szentendre a cipész szakma egyik központjává nőtte ki magát a századfordulón. A mester 1909-ben telepedett le a városban, ahová magával hozta az országos (!) "Czipész-Szaklap" szerkesztőségét. Sajtóirodát, műhelyt, kiadót és igen jól bejáratott szakiskolát működtetett saját házában, az István u. 266-ban (ma Apród utca). Ő maga a szabászatban jeleskedett, s mint ilyen, országosan ismert szakember hírében állt, de gyakran jelentetett meg cikekket, ipari tankönyveket, fővárosi iskolákban mestertanfolyamokat szervezett, vándortanítóként tanoncok ezreit oktatta. A maga korában rendkívül ügyes marketing-fogásokkal hívta fel a figyelmet a szakmára és az általa évtizedekig szerkesztett, országos terjesztésű cipész-folyóiratra. Egy alkalommal képeslapot is kiadott sokoldalú székhelyének ábrázolásával.

Csónakház a Pap-szigeten

FEMUZ2014.09.12 14:36
Fotó
FEMUZ

A Magyar Rádió és Televízió művészi és technikai dolgozói számára 1968-ban épült a Pap-szigeti üdülő (Tervező: ÁÉTV, építész: V. Pázmándi Margit). A szeszélyes Dunával való szoros kapcsolata révén péllérekre emelték. Így alja hűsölő tér és a csónakok tárolására alkalmas terület. Külső lépcsői a több mint 200 nm-es társalkodóra vezettek, teraszán szabadtűzhellyel.  A meredek falú nyeregtető alatti padlástérben 8 darab 7 ágyas háló volt található. Az épületet a népi építészet ihletése nyomán náddal fedték, építőanyagainak megválasztásában is többnyire követték e felfogást. A maga korában korszerű, népi építészeti elemeket hordozó üdülő a szakma elismerését vívta ki.

Később Dunára tekintő homlokzatát kissé átalakították, nem sértve tömegét, a benyomást, eredeti építészeti szándékait.

Gomba = közvécé,trafik, presszó, ...

FEMUZ2014.09.12 13:47
Fotó
FEMUZ

A  "Gomba" egy azok közül a kör alakú, lapos pavilonok közül, amelyet a 70-es évek elején emeltek az akkori turizmus preferált
helyszínein. A Dunakorzón található épület az elmúlt negyven év városképileg ugyan nem jelentős, még is meghatározó színfoltja. A szentendrei építményben 1970-ben még közvécé működött (lásd a fotón). 1976-tól üzemel mai funkciója szerint, azóta az épület déli oldalán trafik, északi oldalán büfé működik. 1983 óta családi vállalkozásként üzemeltetik.

Nem szerepel a város hosszú távú rehabilitációs programjában...

Menyasszonytánc pénzgyűjtéssel

FEMUZ2014.09.04 13:27
Fotó
FEMUZ

Lakodalmakban a pénzért való menyasszonytánc a 20. század első felétől szerte az országban elterjedt szokás.

A pénzgyűjtés mikéntje szerint korábban “rostapénznek” nevezett ajándék bankók rendszerint vacsora után éjfélkor, az “Eladó a menyasszony!” kiáltással kezdetét vevő tánc alkalmával röpültek a tálba. A rokonság és szinte minden vendég kötelessége volt felkérni a menyasszonyt és látványosan felmutatva  tálba dobni az ajándékpénzt. A sor végén e vőlegénynek illett a legnagyobb összeggel felkérni, majd elragadni aráját.

Ez a felvétel egy 1960-as szentendrei lagzi alkalmával készült, amint az egybegyűlt adomyányt a tálat tartó főzőaszony megmutatja.

Vajda Lajos Stúdió, 1976

FEMUZ2014.09.03 16:20
Fotó
FEMUZ

A Vajda Lajos Stúdió 1976-os kiállításának meghívó plakátja.

Tartalmazza a megnyitó alkalmából rendezett fél napos happening programját. A 13 tag egy hónapon át tartó tárlata a stúdió szellemiségéhez igazodó programmal vette kezdetét, többek között: Dobos László elektroninkus zenei koncertje diavetítéssel, "Éljen a Művészet" c. "transszimbolikus képzőművészeti balett" fe Lugossy László, Bereznai Péter és ef Zámbó István előadásában, az Egyetemi Színpad előadásai, erotikus halleluják, végül a Szemző Kvartett koncertje.

“ A Vajda Lajos Stúdió az 1970-es, 1980-as évek egyik legfontosabb autodidakta, alternatív művészeti csoportosulása, amely új dimenziókkal bővítette a szentendreiség fogalmát. Előtörténete a kecskeméti Purgatórium Klubhoz (1966-1968) kötődik, itt ismerkedett össze és kötött lelki testvériséget fe Lugossy László és ef Zámbó István. Kettőjük gondolkodásmódja és életstílusa, az anarchizmus, a sci-fi, a szürrealizmus, a dadaizmus és a hippiség sajátos keveréke alapvetően meghatározta a szentendrei társaság indulását. Az első Szabadtéri Tárlatok (1968-1969) és az 1970-es botrányos Nalaja happening után a zabolátlan dadaista lelkület Vajda Lajos szellemi örökségével párosult, és 1972-ben hivatalosan is létrejött a Vajda Lajos Stúdió, 1973-ban pedig megnyílt a Pinceműhelye. Az 1970-es évek közös tárlatait a konvencionalizmus elutasítása, a nonkonformizmus és az életművészet hirdetése jellemezte.”

Forrás: Artportal

Esküvői portré

FEMUZ2014.08.13 14:53
Fotó
FEMUZ

Ifjú pár a Fő téri Fotó KTSZ műtermében 1960-ban. A korra jellemző dísztelen, semleges háttér elé állított mennyasszony és vőlegény fejét "csavargatja" megfelelő pózig a szövetkezet fényképésze. Hasonló körülmények között készült esküvői emlékkép sok családi albumban fellelhető, azonban a fotóst munka köben ábrázoló felvétel aligha... Még kevesebben láthattak a zárt ajtók mögötti laborba! Ónodiné Deisinger Margit muzeológus a műteremi jeleneteken túl a titokzatos kidolgozó műhelybe is bepillantást enged a Ferenczy Múzeum számára készített fotósorozatával.

Édességmustra

FEMUZ2014.08.12 15:53
Fotó
FEMUZ

Dobostorta, fatörzs, gesztenyepüré habbal. Cukrászati kiállítás 1964-ben a Művészben. A címlapképen a tombola főnyereménye, a másikon hidegkonyhai készítmények. A kínálat ma is ismerős....

Kassák

FEMUZ2014.08.01 13:43
Fotó
FEMUZ

"Hommage á Kassák: Kassák Lajos a képzőművész és a kritikus (1887-1967)" Ezzel a címmel nyílt 1985. augusztus 16-án a magyar avantgárd mozgalom vezéralakjára emlékező kiállítás a Képtárban Mucsi András rendezésében. A megnyitón jelen volt a művész özvegye és a magyar származású Nicolas Schöffer képzőművész (kinetikai térszobrászattal foglalkozó alkotó). Ők ketten jegyezték be több mint négy évtizede Kassák Lajosné jelentős pénzadományából a hazai képzőművészeket támogató Kassák -díj Alapítványt Párizsban.

 

A régi malom

FEMUZ2014.07.22 12:19
Fotó
FEMUZ

A múzeumi, illteve művészeti célokra átalakított 19. századi gőzmalom, később fűrészlap és gépgyár elhanyagolt épülete az 1984-es geotechnikai feltárások idején.

Tartalom átvétel