Írás

A kiállítás első terme: Hauszmann Alajos

Fablara2018.08.09 14:17
Fotó
FMC

Hauszmann Alajos (1847–1926)

A századforduló korának egyik legismertebb és elismertebb építésze, számos budapesti középület, magánház és villa tervezője, a műegyetem tanára, majd rektora, az MTA tagja 1882-ben építette meg a szentendrei Anna-völgyben nyaralóját.

Hauszmann kötődése városunkhoz többszálú volt. Szenvedélyes vadászként hatalmas erdőterületeket bérelt a várostól, ahol nemcsak maga, hanem messzi földről érkező, gyakran magas rangú vendégei is űzték a vadat. „1884-től 1916-ig voltam birtokában a szentendrei erdő vadászatának, és ezen 32 év alatt éltem át és élveztem mindazt, amit egy ideális vadászterülettől csak kívánni lehet” – írja naplójában. A helyi közéletben is szerepet játszott, 1913-ban őt kérték fel az újonnan alakult Szentendrei Városfejlesztő Egyesület tiszteletbeli elnöki posztjára. Mint virilis (legtöbb adót fizető) képviselő, Ábrányi Emil költővel együtt támogatta a város villamosításának ügyét. Leánya, Hüttl Dezsőné, Gizella volt a zászlóanya a Római Katolikus Legényegylet 1902-es zászlószentelésén. Nyaralója kertjében a budai vár ásatásakor előkerült kőmaradványokat helyezett el, valamint különleges fákkal, virágokkal ültette be. Mára mindennek csak nyomai maradtak.

Az Ezüstkor kiállítás megnyitója

Fablara2018.08.09 12:46
Fotó
FMC

Az Ezüstkor kiállítás megnyitója

Egy izbégi kertész az I. világháborúban

FEMUZ2014.05.14 15:20
FEMUZ

A lengyel származású Gyöngel (Dziggiel) József Hauszmann Alajos Anna-völgyi birtokán főkertészként dolgozott egészen bevonulásáig. Katonáskodásáról keveset tudni, de maradtak utána tábori lapok, amit leszármazottai őríztek. 

Ártézi kút és földtan

FEMUZ2014.02.02 21:47
FEMUZ

Az 1920-as évek elején véletlenül feltörő artézi kutat Szentendrén gyógyfürdőként hasznosították. A szakemberek a környék  vízrétegének felkutatására indultak.

A Történelemtanárok Egylete programjának életút interjúi 1.

FEMUZ2014.01.31 11:03
FEMUZ

 "A Magyar társadalom a két világháború között" – A Történelemtanárok Egylete programjának családtörténeti életútinterjúi 1.

Valentin Jánossal az interjút készítette, szerkesztette: Buchmüller Péter - Szentendre: 2010.


 

 

Civakodó molnárok, 1904

FEMUZ2014.01.24 12:37
FEMUZ

A Soóki-féle dunai malom bérlőinek harca 1904-ben

Szamárhegyi gyerekek a régi Szentendrén - Mikuláskor

FEMUZ2013.12.06 15:43
FEMUZ

Részlet Dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin Szamárhegyi gyerekek a régi Szentendrén c. könyvéből, melyben a szamárhegyi asszony mesél gyermekkorában megélt történeteiről.

 

 

Dunai tolvaj vándorok

FEMUZ2013.12.06 14:18
FEMUZ

...A Duna szentendrei ágában lopják a csónakokat...

 

Autómobiladó és útépítés - 1927

FEMUZ2013.11.07 13:01
FEMUZ

A Szentendrét Budapesttel összekötő út (mai 11-es főút) előkészítését az Autómobil – Motorsport 1927. december 31. száma is kommentálja sajátos kérdésfelvetésével

 

Templom dombi kiállitás a Vajda Stúdió szervezésében

Beretvás Nagy András2013.04.16 10:26
Fotó
Beretvás Nagy András

Egy napos szabadtéri amatőr képzőművészeti kiállitás a Templom dombon, Szentendrén. 1973-74. október első vasárnapján.

Storymap a Pest Megyei Könyvtárban

szavaborbala2013.04.08 23:28
Plakát
PMMI

A Szentendre és Vidéke 2013. március 25-i számában olvasható Gaján Éva cikke Van egy jó sztorija Szentendréről? címmel

A Mária nap c. film forgatása

Anonymous2013.03.20 04:04
Fotó
posalaki

Elek Judit rendezővel helyszínt kerestünk Márianap c. filmje forgatásához. Az eredeti helyszín a Rózsadomb oldalában álló ház volt, Gyulai Pál háza, ahol családja és sógornője Szendrey Júlia élt. Egy esős nyári napon jártuk be a várost és nézegettünk megfelelő házat, többek között a Görgey villát. Egy sűrű bokrokkal takart kerítés mellett mentünk el és gyanús volt, hogy mögötte ház áll. Valóban, odabent a 19. század második felének stílusában épült házat találtunk. Innen a meglepetések sora következett. Mária asszony, a házigazda (Schindlerné) nyolcvanas hölgy nyitott ajtót és odabent a teljes Gyulai család képeit láttuk a falon. Amire nem voltunk felkészülve: ez volt gyulai Pál nyaralója egykor.

Kalafuth János hazafias verselménye 1938-ból

KendeTamás2013.01.24 11:13
storymap.hu

A város műkedvelő versfaragói alapműfaja az irredenta hazafias strófa-faragás volt. Kalafuth se maradt ki ebből.

Kalafuth János verselményeiből

KendeTamás2013.01.24 10:46
storymap.hu

A jeles szentendrei polgár, a városi közélet egyik oszlopa, Kalafuth János - másokkal együtt - irodalmi babérokra tört. Verselményeiből közlünk.

Részese voltam az építésnek

sonka2013.01.02 23:38
Kovács Csaba

Mint építőtábor vezető vettem részt az akkori szakmunkás iskolai tanulókkal az építésben. Szép emlékek voltak. Heti váltásban húsz-húsz fiatal szakmunkás tanuló segédkezett az építkezésen,majd a munka után jöhetett a "bulizás" /mai szóhasználattal élve/.

„Ékszerdoboz” avagy, egy kisváros az „ország dobogó szíve felett” (Szalai András esszéje 1994-ből)

KendeTamás2012.11.26 12:38
Szalai András

Mindennel együtt és mindezek ellenére Szentendre maradt, ami volt - egy falunál alig nagyobb kisváros -, egészen a hatvanas évekig. A város teste, annak ellenére, hogy lakóit alkalmanként háborgatták, szinte háborítatlanul nyújtózkodott a hegyek lábánál, a Dunaparton.
      A hatvanas években az egész országra ráköszöntött a felemás modernizáció, frizsider-szocializmus képében, motorizáltan, víkendtelek-tulajdonlással. Áldásai Szentendrét is elérték. A lassú változást „ugrásszerű növekedés” váltotta fel. Először ipar települt a város stratégiai pontjaira, a katonai főiskola és a szovjet laktanya közé a Dunapartra, és a (helyi érdekű) vasút közelébe. Aztán lakások épültek az ipari népvándorlás telepeseinek, a betongyár, a papírgyár és a többi üzem munkásainak és az ingázóknak. „Széles dolgozó tömegek” számára teremtett munkahelyet és lakást a rendszer, melynek megváltás- és küldetéstudattal áthatott gondoskodása az élet többi területére is kiterjedt. Törődött a kultúrával és az értelmiség szintén „széles rétegeivel” is.
      Ez a voluntarista (jó)szándék - tekintettel a szentendrei festészet hagyományára - létesített művésztelepeket, majd számos múzeumot a városban. Voltaképpen így lett a festőket inspiráló festői kisváros a „festők városa”. A „festők városa” kifejezés, főleg idegenforgalmi szlogenként, széles körben elterjedt. A kultúrpolitika aktuális gyakorlatára és gyakoroltatójára utalóan - kevésbé széles körben - később az „Aczélváros” (képzőművészeti Miskolc) szóösszetétel is lábra kapott, Szentendre művészeti életét és kulturális állapotát érzékeltetendő. Az „aczélos” szorítás nem tett jót sem a városnak, sem a festészetnek. Miközben Szentendre a „festők városa” lett, egyre kevésbé merítettek, majd egyre kevésbé meríthettek ihletet a festők a város hagyományőrző arcából. Ami hatni tudott, s a legjobbakra hatott is, az a szentendrei festészet sokrétű, bár nem túl jól gondozott öröksége volt. Ez az örökség mindmáig nem igazán áttekinthető a város tucatnál is több - fenntartási gondokat is okozó - kis múzeumában. De ez már egy „másik történet” lenne, jóllehet része a város múltjának és jelenének, sőt hatással van a jövőjére is.
http://epa.oszk.hu/00000/00003/00012/szalai.htm

A Mesebeli kunyhó 2012 október 15-én

Kárpáti Márta2012.10.18 18:06
Fotó
Kárpáti Márta

Az egykori virágos házikó ma.

Községgé akar átalakulni Szentendre

KendeTamás2012.10.09 10:41
PMMI

"A soktornyú püspöki városban ersős mozgalom indult meg a köséggé való átalakulás iránt. Az egykor virágzó város nagy anyagi gondokkal küzd... (...) Ezek az elszomorító körülmények vetették fel a legkomolyabb formában azt az ötletet, hogy Szentendre városa alakuljon át községgé, hogy megszabaduljon a súlyos városi terhektől..." Pilishegyvidéki Hírek, 1934. április 1.

Szentendrei Teátrum 1972

KendeTamás2012.10.05 04:01
Kende Tamás

„1972-re, a negyedik évadra már kialakultak, szinte megszokottá váltak a helyi lakosság számára azok a korlátozások, melyeket a játéknapokon feltétlenül alkalmazni kellett: A főtéren lakók csak házaik hátsó bejáratán közlekedhettek, a főtérre néző szobákban csak korlátozottan világíthattak, az előadás alatt nem rádiózhattak, néhány szobát, utcai ablakot a szereplők rendelkezésére kellett bocsátaniok...+

Meseváros (..als war eine Märchenstadt) Szentendre-1979

KendeTamás2012.10.03 14:21
Bana Eszter

Bana Eszter története: Meseváros
"A Vasvári ovi nagycsoportosaival is részt vettünk a Meseváros című film forgatásán. A Templom téren a többi óvoda nagycsoportosaival együtt egy hatalmas kört alakítottunk és körbejárva gyerekdalokat énekeltünk..."

Tartalom átvétel