vendéglátás

Horányi Csárda

FEMUZ2014.11.17 14:08
Fotó
FEMUZ

Szentendre felől a Szentendrei-szigetre valaha gőzkomppal érkezőknek csak erdei út vezetett - délkeleti irányba tartva a volt Királyi Fácánoson át - a váci nagy Duna-ág mellett fekvő, turisták kedvelte Horányi Csárdához. Thirring Gusztáv földrajztudós, szenvedélyes természetjáró 1899-ben így ír a helyről: „A Szigetmonostor községhez tartozó, enyhén lejtő homokos terület egészen az erdőig ér, úgy, hogy a különböző vízállás a fürdőzésre befolyással nem bír. Az erős napsugarat nem bíró kényesebb bőrűek az erdő árnyában űzhetik a légfürdőzést, míg a homokos part pompás zátonyfürdőzés (strand) tanyája. Turistákon kívül a budapesti és váci evezősöknek is kedvelt kirándulóhelye. Nevét egykori birtokosától kapta. A csárda közelében római hídfő maradványai vannak.”

 A környék egyik legrégebbi, ma romjaiban álló csárda történetéről bővebben: dunaiszigetek.blogspot.hu

 

Csárda a határon - Kocsmatörténelem 4.

FEMUZ2014.11.11 14:44
Fotó
FEMUZ

1929-ben nyitotta meg kertjével a Dunára néző vendéglőjét Szentendre és Leányfalu határában a tahi születésű G. Szabó István. A HATÁRCSÁRDA hamar hírnévre tett szert kiváló étkei, cigányzenekara, szüreti báljai révén. A szigetre történő dunai révátkelés közvetlen szomszédjában a forgalom szinte mindig biztosított volt, de híresen jó konyhájáért messziről felkeresték a mulatni vágyók.   Egyik a kevesek közül Szentendrén, amelyik a régi időkben nyílt, átvészelte a háborúkat, államosítást és ma is eredeti épületében, nosztalgikus hangulatban fogadja a vendégeket. Népszerűségét régi fotók, képeslapok bizonyítják, csónakkal, kerékpáron, messzebbről motorral, automobillal érkeztek ide a vendégek, hogy megkóstolhassák a vendéglős „nagy forgalom, tisztes haszon” elve szerint gazdagon mért, de megfizethető „Határcsárda Tál”-át. Ősszel a szüreti bálakon mulattak a vendégek – régen húzták itt Bujkó Béla, Rigó Péter muzsikusok is - télen az 1 Ft-os disznótoros vacsoráért adták egymásnak a kilincset a környékbeliek.

A tulajdonos fiával együtt működtette a vendéglőt, majd az utód 1947-ben vette át. Magánzóként csupán néhány évig üzemeltette, hiszen az állam 1951-ben erre a vendéglátóegységre is rátette a kezét. Maradt a név, amely védjegy volt a környéken, így a Szentendrei Vendéglátóipari Vállalat intézményeként évtizedekig megélt jó híréből a csárda.

A rendszerváltás után ismét magánkézbe került, mapjainkig megszakítás nélkül üzemel.

 Forrás: Ferenczy Múzeum adattára, és Pethőné Németh Erika publikációi

Kerthelyiség a századelőn

FEMUZ2014.10.02 16:06
Fotó
FEMUZ

A korábban már bemutatott Szerb utcai Ős-Budavár vendéglő hangulatos kerthelyiségét ábrázoló felvétel (képeslap-részlet). Talán ez az egyetlen kép, ami bepillantást enged a maga idején közkedvelt étterem hátsó traktusába. 1920 körül járunk...

Gomba = közvécé,trafik, presszó, ...

FEMUZ2014.09.12 13:47
Fotó
FEMUZ

A  "Gomba" egy azok közül a kör alakú, lapos pavilonok közül, amelyet a 70-es évek elején emeltek az akkori turizmus preferált
helyszínein. A Dunakorzón található épület az elmúlt negyven év városképileg ugyan nem jelentős, még is meghatározó színfoltja. A szentendrei építményben 1970-ben még közvécé működött (lásd a fotón). 1976-tól üzemel mai funkciója szerint, azóta az épület déli oldalán trafik, északi oldalán büfé működik. 1983 óta családi vállalkozásként üzemeltetik.

Nem szerepel a város hosszú távú rehabilitációs programjában...

Édességmustra

FEMUZ2014.08.12 15:53
Fotó
FEMUZ

Dobostorta, fatörzs, gesztenyepüré habbal. Cukrászati kiállítás 1964-ben a Művészben. A címlapképen a tombola főnyereménye, a másikon hidegkonyhai készítmények. A kínálat ma is ismerős....

Somló Sándor vendéglője - Kocsmatörténelem 4.

FEMUZ2014.07.03 13:56
Képeslap
FEMUZ

A Dumtsa Jenő utca patak felőli sarkán a nagyhídnál üzemeltette vendéglőjét Somló Sándor. A képeslapok tanúsága szerint már az 1910-es években fogadott vendégeket. Nagyobb forgalmat akkor érhetett el, amikor a szemközti oldalon a patak mellett a híd Dumtsa felőli oldalán az "Erzsébet fáknál" 1925-ben kioszkot nyitott. Egyik sarkon a vendéglő, másikon a nyári nyitott kerthelyiség. A két oldalt  a megrendelésekkel futkosó pincérek kötötték össze.

A Somló családnak több hasonló vállalkozása is volt: a feleség a Duna-parton a mozi helyén tartott kifőzdét, új színfoltot pedig "Városháza" vendéglőjük jelentett az 1920-as évek második felétől, amely a számosan járatott napilapról és asztali rádióiról vált híressé.

A két közölt képeslap egy időben készült. Az egyik kiadása 1918, a másik ugyanez az ábrázolás, a vendéglőt szerényen reklámozó, utólag berajzolt cégfelirattal! A később nyíló kioszk itt még nem látható.

Kocsmatörténelem 3. - Ős-Budavár vendéglő

FEMUZ2014.05.19 18:37
Fotó
FEMUZ

"Ősbudavára" (Ős-Budavár), tulajdonosa után "Crnagorac", később "Kis Gambrinusz", majd "Rab Ráby". A Bogdányiból nyíló régi  Molnár (ma Szerb) utca 5. sz. alatt fogadta a vendégeket. Ízléses kerthelyiségét 1910-ben nyitotta meg gazdája, Czrnogoracz János - úgy tűnik, régi szokás szerint is a szezonkezdő - május első napján. Tamburazenekarral, 24 filléres zónareggelivel, frissen csapolt sörrel, hűs boros pincével csalogatta a betérni vágyókat. Dezsőfi Ferenc visszaemlékezése szerint "nagy pincéi mélyen benyúltak a hegy alá, nem kellett messze menni, ha kifogyott az itóka". Az "ősbudavár" egy ősrégi vendéglő, közismert művészkocsma volt. A neve talányos itt a Szamárhegyen... A korabeli hirdetésen kívül képünk alig maradt róla, emléke legendákban él. Ismert egy képeslap az árnyas-fás kerthelyiségről, és a közölt fotó, mely a vendéglő utcafrontját mutatja külön autóbeálló lehetőségről tájékoztatva, mely vitathatatlan népszerűségét érzékelteti.

Az 1930-as évek elejétől már "Kis Gambrinusz" (Kisgambrinusz) néven futott a "szalmaözvegyek, turisták, hétvégi kirándulók" kedvelt találkozóhelye. Panzióval, "polgári konyhája" háromszori étkezéssel készült az idegenforgalomra, de minden nap kapható volt élő halból halászlé, amely mellé feltétlen cigányzene járt. Természetesen továbbra is folyt a csapolt sör és mérték a jó szentendrei bort. Kerthelyisége egyre szebb lett, a kimaradó férfiak kedvéért pedig tekepályával bővült az intézmény.

Tartalom átvétel