szőlő

Csikóvár

FEMUZ2014.05.26 14:24
Fotó
FEMUZ

Pomáz határában a Pilis hegycsoportjában, a Kőhegyen 556 m. magasan a Csikóvár romjai ma is jól felismerhetők. Történelmi okmányok bizonyítják, hogy II. Béla már 1138-ban adományozott a Kőhegyen - vagy mint akkor nevezték Kyhug - szőlőket. 1278-ban IV. László az erdős hegyet minden tartozékával a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta. Tőlük később erőszakkal foglalta el - a környék részeként - Pomázi Chyko (Czikó) János. Még utána is számosan birtokolták, de a Csikóvár neve minden bizonnyal építtetője, az említett Chyko nevét őrzi. A kimagasló kőrakások e vár egykori fennálásáról tanúskodnak.

Annavölgyi paradicsom

FEMUZ2014.03.31 14:22
Fotó
FEMUZ

Hauszmann Alajos egykori pazar villája az izbégi Annavölgyben. Az eredeti épületet elbontották, helyén a mai honvédüdülő áll, de parkja és kertje még sejteti egykori fényét. Hogy hogyan került korának legelismertebb építésze Szentendrére, arról saját maga vall naplójában (alább). 1882-től családja minden nyarát itt töltötte, ő maga pedig fivérével és illusztris vendégeivel szenvedélyesen hódolhatott a vadászat úri elfoglaltságának, hiszen a környék háromezer holdas erdejével és nagyvadjaival szinte kínálta magát. Később Hauszmann lett a vadászterület főbérlője Hohenlohe herceggel együtt. A város legtöbb adót fizetői polgárai között, mint virilis képviselő is aktív szerepet vállalt a közéletben. Természet- és kertszeretetéről legendák szólnak, állítólag a Dömör-kapui esztelen erdőírtást is közbenjárásával sikerült megfékezni. Gyümölcsösébe ősi fajokat ültetett, de próbálozott olyan egzotikumokat is megtelepíteni, mint a teacserje. Szép kort megélt özvegye 1947-ig lakta a nyaralót, amit nem sokkal később államosítottak.

“Még 1882-ben vettem meg az annavölgyi birtokot Szentendre határában, 12.000 frt-ért. E birtokhoz úgy jutottam, hogy Feri öcsém, aki gyakran járt Leányfalura és vadászat közben bebarangolta a pilis hegységet, egy alkalommal e vidékre került, és ott megismerkedett ennek a birtoknak akkori tulajdonosaival, a Simay-családdal, akik a birtokot eladni szándékoztak. Feri öcsém engem és feleségemet rávett annak megtekintésére és mi 1882 év húsvétkor ezt megnéztük. Akkor más közlekedés oda nem volt, mint a hajó Szentendréig, vagy kocsival. Noha az egész roppant elhanyagolt állapotban volt, még is megtetszett, mert gyönyörű fekvése, vízbősége, pompás levegője és a hely elzárkózótt volta csábítólag hatott ránk. A meglévő házat átépítettem, a kertet rendeztem, a patakot szabályoztuk, s oly invesztíciókat létesítettem, melyek nyáron az ottani tartózkodást kellemessé tették. Ez időtől kezdve évenként ott töltöttük a nyarat, ami gyermekeink egészségére kiválóan kedvező hatással volt. A birtokon 5-6 hold szőlő is volt, de ez csakhamar a filoxera áldozata lett és én amerikai alanyokkal úk szőlő telepítésébe fogtam, mely idővel 16 hold nagyságúvá fejlődött, ezenkívül nemes gyümölcs termelésre fektettem súlyt. A birtok határos a szentendrei cca. 3000 holdas erdővel, melynek vadászatát eredetileg egy társaság bérelte, melynek én is tagja voltam, későbben pedig herceg Hohenlohe Keresztéllyel együtt kibéreltem. (…) Ratibor herceg igen gyakran meglátogatott minket, ha Hohenlohe ott időzött és ebéd közben megbeszélték a vadászati eseményeket.” (Részlet naplójából)

 

Szűcs József szőlőnemesítő

FEMUZ2013.11.06 14:51
Fotó
FEMUZ

Szűcs József szőlőnemesítő (Pomáz, 1894 – Szentendre, 1973) az 1920-as évek derekán a szentendrei Kőhegy lankáin apránként vásárolta kísérletre és termesztésre befogott területeit. A hazai szőlőnemesítés második korszakában (két világháború között) kezdte meg tevékenységét, amit idős koráig folytatott. Mondhatni, a szőlői között élte le életét. Bár nem iskolában szerezte szükséges tudását, óriási tehetsége és affinitása volt a szőlészet tudományához. Saját gyakorlati tapasztalatain keresztül ismerte meg a növény biológiai és genetikai tulajdonságait. Kísérletei révén tucanyi bor- és csemegeszőlőjét ismerték el. Nemesítői érdemeire a Szőlészeti Kutatóintézet is felfigyelt, olyannyira, hogy kőhegyi birtokát 1963-tól kísérleti teleppé nyilvánították. Munkája elismeréseként Kossuth-díjra is felterjesztették. 

Ismertebb fajtái: Szentendre szépe, Kőhegyi láng, Kőhegy gyöngye, Kőhegyi muskotály, Kőhegyi zamatos, Izbégi Katika, Izbégi muskotály, Izbégi Piroska. Mócsai Mariska nevű csemegeszőlőjére és magvatlan fajtáira többször hivatkozik a szőlészeti szakirodalom.  

(A fotók a róla szóló újságcikkek illusztrációi)

Tartalom átvétel