húsvét

Halottak húsvétja

Sz Tóth Judit2014.04.24 12:37
Fotó
Sz Tóth Judit

A görögkeleti vallású szerbek húsvéti ünnepkörének legfontosabb napja a ružičalo, a halottak húsvétja. Időpontja a húsvét hete, fényes hét utáni hétfő. A pap beszenteli az előző húsvét óta elhunytak sírját, s a család halottas könyvéből név szerint megemlékezik családtagokról. Gyertyát gyújtanak és festett tojásokat tesznek a sírra. Ide tették a gyermekek húsvéti ajándékát, hímes tojást, csokoládé tojást, édességet is. A szerb közösség korábban szinte az egész napot kinn töltötte a temetőben. Az asszonyok kalácsot, húst, süteményt és italt vittek, amit egymást kínálva fogyasztottak el. A síron maradt étel és tojás a szegényeké lett.

A szokás Szentendre, Pomáz, Budakalász, Csobánka, Lórév, Szigetcsép görögkeleti lakossága körében ma is él, de az ünnepet néhány évtizede már vasárnap tartják. Ezen az örömteli napon hitük szerint együtt ünneplik a húsvétot a szerb családok élő és egykor élt tagjai. 

Tojások a múzeumban

FEMUZ2014.04.17 14:41
Fotó
FEMUZ

Több, mint ötven éves festett (berzselt) húséti tojások a Ferenczy Múzeum néprajzi gyűjteményében. A tojásokat Ónodiné Deisinger Margot gyűjtötte az 1960-as évek elején Pomázon. Adatolása szerint 'szerb' húsvéti tojások, bár díszítésmódjuk semmiben sem különbözik 'magyar' társaiétól.

2014-ben az ortodox húsvét a naptári számítások váltakozó eltolódása miatt épp egybeesik a nyugati keresztény egyház húsvétjával (a különbség a Julianus- és Gergyely-naptár használatából adódik, előbbi szerint jelöli meg az ortodox egyház az ünnepeit). Legközelebb 2017-ben, azt követően pedig 2034-ben lesz a húsvéti ünnep rendhagyó egybeesése, amikor a napéjegyenlőség utáni telihold (amelyhez a húsvét mozgó ünnepe igazodik) olyan későre esik, hogy az a Julianus-naptár szerint is a március 21. utáni első telihold lesz.

Tartalom átvétel