Hauszmann-villa

Műrom - műemlék

FEMUZ2014.04.16 17:07
Fotó
eszem

Műrom Hauszmann Alajos annavölgyi nyaralójának kertjében. Számos darabja és a környező kert néhány szobra a budai várból származik. Az eredeti állapotot őrző műrom és környezete maradt csupán a nyárilak egykori valójából. Országosan védett műemlék.

A 19. század folyamán kifejezett “műromot” vagy egy meglévő épület, illetve maradványa átalakításával építettek, vagy olyan új építményt alkottak, amelynek az adott helyen nem voltak előzményei. Ez utóbbi kategóriába sorolható az annavölgyi, Hauszmann Alajos tervezte és építette műrom. Az építész jelentős szerepet vállalt a budavári királyi palota északi szárnyának kiépítésében. Terveivel 1897-re készült el. Ennek értelmében az egykori katonai szertárat, a Zeughaust átadták az építkezés céljára és 1901-re teljesen elbontották. A palotaépítésre vonatkozó szerződés egy pontja szerint “a lebontásból származó anyagok a vállalkozó tulajdonát képezik, de azokat a kir. várépítéshez nem használhatja fel és vállalkozó által az építési területről azonnal elhordandók. Kivételt képeznek a művezetőség részéről kijelölendő építészeti faragott kő-alkatrészek, mint a kapukiképzés, szobor alakok, díszvégződések stb. Ezek a legnagyobb gonddal - lehetőleg sértetlenül - hordandók le, az építtető tulajdonában maradnak és a művezetőség által meghatározandó helyre deponálandók”.

Hát így vándoroltak megmentett darabok a királyi palota északi szárnyának építőjétől ugyanezen építész izbégi villájának kertjébe.

Az eredeti budavári kövekből, szobrokból a következőket érdemes kiemelni: barokk kapuzat, románkori pillérfejezet, idomtéglák a 15. sz. elejéről, gótikus borda, barokk atlasz szobrok, rokokó korlátrészlet.

Sajnos a műrom jelenleg nem látogatható, elzárt terület részét képezi.  

Képek forrása: memlekem.hu

Annavölgyi paradicsom

FEMUZ2014.03.31 13:22
Fotó
FEMUZ

Hauszmann Alajos egykori pazar villája az izbégi Annavölgyben. Az eredeti épületet elbontották, helyén a mai honvédüdülő áll, de parkja és kertje még sejteti egykori fényét. Hogy hogyan került korának legelismertebb építésze Szentendrére, arról saját maga vall naplójában (alább). 1882-től családja minden nyarát itt töltötte, ő maga pedig fivérével és illusztris vendégeivel szenvedélyesen hódolhatott a vadászat úri elfoglaltságának, hiszen a környék háromezer holdas erdejével és nagyvadjaival szinte kínálta magát. Később Hauszmann lett a vadászterület főbérlője Hohenlohe herceggel együtt. A város legtöbb adót fizetői polgárai között, mint virilis képviselő is aktív szerepet vállalt a közéletben. Természet- és kertszeretetéről legendák szólnak, állítólag a Dömör-kapui esztelen erdőírtást is közbenjárásával sikerült megfékezni. Gyümölcsösébe ősi fajokat ültetett, de próbálozott olyan egzotikumokat is megtelepíteni, mint a teacserje. Szép kort megélt özvegye 1947-ig lakta a nyaralót, amit nem sokkal később államosítottak.

“Még 1882-ben vettem meg az annavölgyi birtokot Szentendre határában, 12.000 frt-ért. E birtokhoz úgy jutottam, hogy Feri öcsém, aki gyakran járt Leányfalura és vadászat közben bebarangolta a pilis hegységet, egy alkalommal e vidékre került, és ott megismerkedett ennek a birtoknak akkori tulajdonosaival, a Simay-családdal, akik a birtokot eladni szándékoztak. Feri öcsém engem és feleségemet rávett annak megtekintésére és mi 1882 év húsvétkor ezt megnéztük. Akkor más közlekedés oda nem volt, mint a hajó Szentendréig, vagy kocsival. Noha az egész roppant elhanyagolt állapotban volt, még is megtetszett, mert gyönyörű fekvése, vízbősége, pompás levegője és a hely elzárkózótt volta csábítólag hatott ránk. A meglévő házat átépítettem, a kertet rendeztem, a patakot szabályoztuk, s oly invesztíciókat létesítettem, melyek nyáron az ottani tartózkodást kellemessé tették. Ez időtől kezdve évenként ott töltöttük a nyarat, ami gyermekeink egészségére kiválóan kedvező hatással volt. A birtokon 5-6 hold szőlő is volt, de ez csakhamar a filoxera áldozata lett és én amerikai alanyokkal úk szőlő telepítésébe fogtam, mely idővel 16 hold nagyságúvá fejlődött, ezenkívül nemes gyümölcs termelésre fektettem súlyt. A birtok határos a szentendrei cca. 3000 holdas erdővel, melynek vadászatát eredetileg egy társaság bérelte, melynek én is tagja voltam, későbben pedig herceg Hohenlohe Keresztéllyel együtt kibéreltem. (…) Ratibor herceg igen gyakran meglátogatott minket, ha Hohenlohe ott időzött és ebéd közben megbeszélték a vadászati eseményeket.” (Részlet naplójából)

 

Tartalom átvétel